Út az Úrhoz

Útilevelek a keskeny útról - lélektől lélekig

Ige dióhéjban

"Kövess engem!" Az pedig felkel, otthagyta mindenét és követte Őt."" /Lukács 5;28./

Golgota Rádió

Kapcsolat

Ha bármilyen észrevételed, megjegyzésed, javaslatod van az oldallal kapcsolatban, írj E-mailt a szerkesztőknek!
Ha van valami, amiről szívesen írnál a blogba, azt is elküldheted az alábbi címre:
bbence1995@citromail.hu

Új hal a vízben

2009.11.04. 19:38 Bod-E

A Lélek gyümölcsei: Önmegtartóztatás

Szervusztok!

A sorozat utolsó bejegyzésében az önmegtartóztatásról írok. Fontos ajándéka ez a Szentléleknek, fontos, hogy megálljt tudjunk mondani nemcsak másoknak, legelőször magunknak. Általában ez a vártnál sokkal nehezebb, és önmagunkban csakugyan nehézkes megoldani a jelentéktelennek is tűnhető, de rajtunk mindinkább elhatalmasodó problémákat.

"22A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23szelídség, önmegtartóztatás."               /Galata 5,22-23./

Nem is kell nagyra gondolni, hogy megértsük az önmegtartóztatás lényegét, hiszen gondolom mindenki volt már bevásárolni valamelyik hiperszupermarketben. Ott ugye mindenkit arra hajszolnak a reklámok, leárazások, hogy vedd meg még azt is. Ekkor felép a "mégmégmég"- szindróma, amelyre csak a pénztárnál kapunk erős tüneti kezelést a blokk formájában. Persze az lehet, hogy szeretünk vásárolni amikor lehet, de amikor már kényszerré válik egy-egy dolog megszerzése, akkor már el kell kezdeni gondolkodni.

Az őskeresztényeknek valószínűleg egyszerűbb volt szerényen élniük, hiszen nem ebben a tömegtermelő társadalomban éltek, de nekik is szükségük volt rá, hogy figyelmeztessék őket az önmegtartóztatásra, hiszen mint fontos ajándék szerepel a levélben. Mértékletesnek kell lennünk az 'élvezeti cikkekkel', mert ha túlzottan jól érezzük magunkat, nem fogjuk belátni, hogy esetleg van jobb is, mint amit mi meg tudunk venni magunknak. 

Kell, hogy szerényen tudjunk Jézus követői. Ha a magunkénak tartott érdemeinkkel és a jólétünkkel vagyunk csak elfoglalva, hamar elveszik világunk pusztájában az Úr szava.  Lelkünk ürességét pedig nem lehet egykönnyen betömni azokkal a dolgokkal, amelyekkel testünk minden kósza vágyát hajszoljuk. Lelkünket az Úr adta, Ő formálta, ebből következőleg Ő lehet csakis az, Aki betöltheti és boldoggá teheti lelkünket. De ez a boldogság és felszabadulás semmi e világi dologgal nem mérhető fel, nem vehető meg, nem összehasonlítható. Éppen ez a megfoghatatlansága az, ami miatt sok ember elutasítja; minek neki ilyesmi, megvan mindene, és "kikérem magamnak, hogy minden ilyet csak úgy elhiggyek! Több eszem van annál!"

Hol van már itt az ész? A józan észre hivatkozunk, arra az észre, amellyel mindennap csak a kielégültségünk bódultságát hajszoljuk? Az eszünkkel azt gondolunk, amit akarunk. De a szívünk és a lelkünk már teljesen más dimenzió; minden, ami miatt érzünk, szereteünk innen fakad. Persze mindenre van "ésszerű és logikus tudományos magyarázat": a szerelem és a többi érzés is csupán a különböző kémiai vegyületek arányának megváltozása az agyban. Ezt gondolom csak az hiheti, aki még sosem érzett semmit, amiről úgy érezte, nem gondolja , csak érzi.

Isten is ezen a hullámhosszon próbál hozzánk szólni, vigyázzunk ezért a lelki antennánkra, nehogy eltompítsuk a világi javaink gazdagságával! Ettől üres marad, és amikor egy napon az Úr visszakéri tőlünk a lelket, amit belénk adott, el kell számolni azzal, mit is kezdtünk vele életünkben. A mennybe pedig nem vihetjük az autónkat, amit vettünk és a sok pénzt, amit összegyűjtöttünk: nem, itt csak a lelked számít. Éreztél-e valamit? Tudtál-e szeretni? Áldás voltál-e? Áldás pedig csakis az Úrtól jöhet, az Ő ajándéka, ami nem csak a mi lelkünket tölti be, hanem mindazokét is, akiknek tovább tudjuk adni a mennyei gazdagságunk!

Isten adjon nektek mértékletes, áldott és figyelő lelket!

Bence

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://veddesolvasd.blog.hu/api/trackback/id/tr711484227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Czeglédi Péter Pál · http://reformatica.blog.hu 2009.11.05. 12:17:01

Nagyon érdekel engem is az önmegtartózatás kérdése. Úgy gondolom, hogy ez az egyik legnagyobb visszatartó erő manapság a keresztyénségtől.
Szerinted milyen olyan kézzel fogható dolgot tudunk felmutatni egy Istent kereső embernek, amiért megérné neki így gondolkodni?
Szerintem a baj az, hogy elvesszük az emberektől az élvezetüket - az önmegtartóztatásra hivatkozva -, de nem adunk semmit cserébe. Pedig szerintem kellene és lehetne!

Bod-E · http://bodiblog.blog.hu 2009.11.07. 09:28:26

Hát igen, ez a gond, hogy kézzelfogható dolog kevés van, amit fel lehet így mutatni. Szerintem az életünk lehet egy látható bizonyíték, meg ahogy az áldásokat bizonyságként el tudjuk mondani.
Ma pont erről szólt az ige, hogy a kötöttségek, hogy "Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd" csak a világi dolgokra vonatkoznak, Krisztusban pedig semmi értelme az "alázatoskodásnak a test sanyargatása által" Szerintem ennek az üzenete, hogy nem feltétlenül kell lemondani a dolgokról, csak Jézus követése után rangsorolni őket, hogy ne ezeknek, hanem Krisztusnak éljünk. A káros szenvedélyeket pedig szerintem egyértelműen el kell vetni a hívő életben, de ezek után nem marad űr, mert az Úr cserébe az Ő tisztaságát, megbocsátását és szeretetét adja, ami mind testileg, mind lelkileg egészségesebb élvezet :)